Erzsébet királyné és a kamaraerdei árvaház

Írta: Bánvölgyi Rozál

Erzsébet magyar királyné emlékét idézi fel a Nagytétényi Kastély Múzeumban szeptember 10-ig látható kiállítás. Ennek apropóján azt gyűjtöttük össze, miként kötődik a királyné városunkhoz és a kamaraerdei „Erzsébet törzsgyümölcsös” miért is kapta ezt a nevet.

Erzsébet magyar királyné emlékét idézi fel a Nagytétényi Kastély Múzeumban szeptember 10-ig látható kiállítás, negyedóra autózásra Budaörstől. A kiállításon szereplő babákat, ruhákat egy finn iparművésznő, Liisi Valjus készítette, hogy bemutassa Sissi ruhatárát. A nevezetes dátumok jegyében: 1837. december. 24. születés és 1867. június 8. a koronázási dátuma, illetve szomorú elmúlása 1898. szeptember 10-én. A főszereplő tehát az öltözetek, az ifjú Erzsébet szépségét, császárnői rangját, koronázási pompáját szolgáló gyönyörű toalettektől, a magyar díszruhától a gyászruháig. A kiállítást kiegészítik az Iparművészeti Múzeum Erzsébet királynéhoz, családjához és korához kapcsolódó műtárgyai.sissi babak

20760 idoszaki kiallitas

A kiállítás apropóján, amit akár gyerekekkel együtt, nyári programként érdemes megnézni, idézzük fel, miként kötődik a királyné városunkhoz!

Erzsébet királynő jelenléte Budaörsön

Az árvaház

Néhány lelkes hívő egyháztag a budai körzetben, dr. Kecskeméty Csapó István lelkész ünnepi beszédétől meghatódottan 1893-ban elhatározták, hogy a legszegényebb gyerekek gyámolításával foglalkozó egyesületet alakítanak. Ez meg is történt még abban az évben április 11-én. A társaság célja a már fővárosban működő többi árvaháztól, „otthontól” eltérő nevelési módszereken alapuló Oltalom Ház létrehozása. A társaság éveken keresztül gyűjtött az árvaházra. Számítottak a jómódú polgári réteg tagjaira, fő támogatójuk lett Jókai Mór és annak unokahúga, Hegedüs Sándorné, aki maga mögé tudhatta a református arisztokrácia hölgy tagjait. Sikerült a célnak megnyernie a legfelsőbb köröket, így jutottak hozzá „a Legfelsőbb Ő császári és apostoli Királyi Felségének és a Királyné” támogatásához. József főherceg pedig, mint alapító, örökös tag lett. „Gyerekotthon ajtaja meg fog nyílni mindenki előtt, kit szánadó sorsa annak küszöbe elé hoz” – maradt fel az írásos dokumentumokban. Az előkészítési munkálatok jól haladtak, meglett az ideális méretű telek Kamaraerdőn, amikor jött a szörnyű hír Erzsébet királynő elvesztéséről. Az árvaházat tervező Sándy Gyula építészt azonban megbízták, hogy az épület fejezze ki a királyné iránti tiszteletet. Így alakult ki, hogy az épület tömegének megjelenése egy E betűt formál és a társaság a „Czim és Lakcímjegyzékben” az „Erzsébet-ház Buda-Eörsön” elnevezést kapta. A ház homlokzatán pedig a királyné jelmondata szerepel: "Neveld a gyermekedet munkára, megél és jó marad”

Az árvaház felavatási ünnepségét 1900. október 19-én tartották, és a protestáns egyházi és iskolai újság számolt be erről az eseményről: „A budaörsi kamara-erdőben, a székesfőváros határa szélén október 19-én szép ünnepély folyt le. Az ünnepélyen képviseltette magát a király Ő felesége is, Széll Kálmán miniszterelnök által. Ott volt a magyar kormány több minisztere, a székesfőváros és Pestmegye képviselete, a budapesti ref. egyházak és a prot. egyesületek elöljárósága és számos prot. férfi és nő, a ki az evangéliumi szeretetmunkának barátja. Ennek a fényes társaságnak jelenlétében Szász Károly püspök egyházilag fölavatta, Széll Kálmán miniszterelnök a király személyeseként megnyitottnak nyilvánította a Nagypénteki Református Társaság gyermekvédő Otthonát. … Szép és lélekemelő volt maga az ünnepély is. Az első eset, hogy egy református intézet felavatásánál felséges uralkodónk képviseltette magát. Még szebb az ünnepély erkölcsi sikere. Az örvendező gyerek-sereg, melyet a piszokból szedett össze a társulat; a társulat vezetőinek ama boldogsága, hogy hét évi munkájukban ennyire segítette az Ur; az evangélium, belmisszió barátainak lelki öröme, hogy a Jézus nevében kifejtett szeretetmunkáság, íme, már közöttünk is nem utópia, hanem élő valóság.”

Az otthon átadásakor 34 gyerek vehette birtokba a csodálatos környezetben épült házat, sajátos nevelési elvek alapján foglalkoztak velük. A ház első igazgatója Makay Lajos volt. Kezdetben az oktatás 3 osztályos volt, majd 1906-ban már 6 osztályossá alakult át. Fennmaradt az eső tablókép az ott tanuló gyerekekről.Erzsébet árvaház Budaőrs kamaraerdő4

Az otthon a második világháború végéig működött, majd egy része tagiskolaként működött, de hamarosan azt is bezárták. Az egészet lakóházzá alakították át, jelenleg is ekként funkcionál.

A gyümölcsös

A királyné halála után 1898-ban a kertészeti Intézet is felvette az „Erzsébet törzsgyümölcsös” nevet, és a mai napig ez szerepel a térképeken, önkormányzati kiadványokon. Mit takar az elnevezés? Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1870-ben alakította meg a budai vincelléreket és pincemestereket képző intézetét, ahol 1891-ben kapott tanári kinevezést Angyal Dezső, aki később az igazgatója lett. Feladatának a gyümölcstermesztést, szőlőművelést tekintette és középszintű oktatásban kertészsegédeket is kiképeztek egy egyéves tanfolyam keretében. Az intézet pomológiai törzskertjét Európa egyik leggazdagabb és legjobban gondozott fajtagyűjteményét fejlesztették ki és gazdag dísznövény anyaggal rendelkező arborétumot alakítottak ki. Korszerű hajtató, szaporító növényházakat építettek. Angyal Dezső pedig 1898-ban létrehozta a Budaörs – Kamaraerdői Törzsgyümölcsöst, amely hosszú távon biztosította a gyakorlati oktatás és nagyobb területen a gyümölcs kísérletek lehetőségét. Az Erzsébet árvaház közelsége okán a tangazdaságot az otthonban hozták létre, hogy a fiúk elsajátítsák a kertgazdálkodás alapjait, a lányok pedig a konyhakert művelés titkait. törzsgyümölcsös bejárata

 

   

Elérhetőség

  • Kiadó: Budaörsi Napló Bt.
    2040 Budaörs, Napsugár utca 2.
  • Szerkesztőség:
    Budaörs, Szabadság út 137.
    +36 23 424 862
  • Impresszum

Partnereink

 

logo